Az észtek, lettek, litvánok az orosz energiaimportot már leállították, de ezen a hétvégén fizikailag is megszakítják a kapcsolatot az orosz áramhálózattal. Importál-e ezzel Európa üzemzavarokat?
Sem a deportálások, sem az oroszosítási kísérletek nem tudták kiirtani a balti népekből a függetlenségi vágyat, így amikor a ’80-as évek második felében megingott a szovjet kolosszus, a litvánok, a lettek és az észtek az elsők között cselekedtek.
Oroszország évek óta támadja különféle eszközökkel a nyugati országokat. A hibrid háború az utóbbi hónapokban felpörgött, Moszkva és szövetségesei mindent bedobnak az EP-választás előtt, hogy zavart keltsenek, és nekik tetsző változásokat érjenek el.
Bár nem geopolitikai kockázatok, hanem a váratlanul magas költségvetési hiány miatt, de Franciaországot is elmarasztalta a hitelminősítő.
A megállapodásban részt vevő hat ország várhatóan az ellenséges pilóta nélküli szerkezetek elfogására alkalmas rendszereket is felvonultat majd.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Október 8-án ismeretlen tettesek megrongálták a Finnországot és Észtországot összekötő tengeralatti gázvezetéket és a mellette futó távközlési kábelt. Nem sokkal később pedig hasonló sorsra jutott az Észtország és Svédország közötti távközlési összeköttetés is. Tallinn szerint a két eset összefügg, az 1991-ben, a Szovjetunió szétesésekor függetlenné vált balti államok ugyan nem mondják ki, kit vádolnak a szabotázzsal, de Moszkvát vagy szövetségeseit sejtik az akció mögött.
A Nyugatnak tennie kell valamit a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítmányok újraindításáért. Létveszélyben érzik magukat Oroszország miatt a balti államok. A szélsőjobboldali pártok előretörése az EU-arculatát is fenyegeti. A bukott osztrák kancellár, Sebastian Kurz is előadást tart az MCC fesztiválján. Válogatás a világsajtó írásaiból.
"Ez a NATO frontvonala, ahol a legkisebb biztonsági résnek sincs helye" – mondta Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke nem sokkal a bejelentés előtt.
A The Times szerzője szerint Volodimir Zelenszkíj tart attól, hogy Amerika megelégedne korlátozott ukrán területhódítással is. A Guardian vezércikke úgy fogalmaz, a migrációt kiváltó problémákat kellene megszüntetni. Az Egyesült Államoknak és Kínának csillapítania kell a két állam közti feszültséget, nehogy valami szörnyűség történjen. írja a Washington Post. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Edgars Rinkevics 2014-ben coming out-olt.
Oroszország feketedoboz lesz, hiába szeretné megérteni a világ, mi folyik Moszkvában. A sajtófelhajtást megkapta Trump, semmi mással nem lehet elégedett. Ukrajna nem lehet semleges állam, de a finnlandizáció szükséges. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Közéleti podcastunk legfrissebb adásában Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója volt a vendégünk, akivel kevésbé beszéltünk arról, mennyire rossz nekünk – sokkal inkább pedig arról, hogy mit kell tennie a kormánynak, az EU-nak, és bizony, nekünk választópolgároknak, hogy javuljon a helyzet.
Magyar Gripenek kaptak el egy magyar katonai Airbust Litvánia fölött – abszurdnak hangzik, és az is volna, ha nem egy bemutató akcióról lenne szó. A harci gépek azt demonstrálták, miként biztosítja a magyar légierő a balti államok légvédelmét. A "behatoló" gépen ott volt Veres Viktor, a hvg.hu fotósa is. Mutatjuk a felvételeit.
A jelenlegi helyzet – azaz Oroszország és Kína mozgása – nagyon emlékeztet az 1930-as évekre, amikor Németország és Japán próbálta felborítani a nemzetközi rendet a maga övezetében, írja véleménycikkében Robert Kagan, a Brookings Intézet vezető kutatója.
Az orosz–ukrán háború eszkalálódásával a megszokottnál nagyobb veszélyt jelenthet a Lengyelország és Litvánia közé beékelődött Kalinyingrád, amely – mielőtt Sztálin katonai övezetté nyilvánította – különös helyet foglalt el a német nemzeti tudat kialakulásában. Ma a baltiak, a lengyelek, sőt a NATO-hoz csatlakozni készülő Svédország és Finnország szempontjából is kulcsfontosságú terület.
A litván elnök azt reméli, hogy az erről született döntést a védelmi miniszterek vilniusi találkozóján már meg tudják vitatni.
Imperialistának nevezte a lett kormányfő Oroszország Ukrajna elleni háborúját, valamint elmondta, hogy az észak-európai és balti államok – Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Dánia, illetve Észtország, Litvánia és Lettország – egységesek abban, hogy Moszkvát felelősségre kell vonni a háborúért.
A belügyminiszterek szerint a minszki vezetésnek kellene lépnie.
A balti ország már jó ideje fontolgatta a leválást, április eleje óta egyáltalán nem használnak orosz földgázt sem.
